Amúgy változatos munka után vágytam, mi? hát megkaptam azt is, szintén másnap :) Kitakaríthattam a team kitchent, amiben olyasfajta finomságok voltak, amik 2009-ben lejártak. Köztük micsoda? Nem találjátok ki, én is nagyon csalódott voltam amikor megláttam. Azt a kb 12-13 túrórudit, amit tavaly hoztam nekik, hogy egyék meg. Először iszonyatosan megörültem, hogy ennyi van, és hogy ez elég lesz az ittlétem alatt. Aztán felfogtam, hogy mind lejárt 2009 szeptemberében. Nem volt szívem kidobni. Megkértem egy lányt... :( Béke poraikra. Meg amikor utána a laundry-t takarítottam, szintén olyan érzésem volt, hogy tavaly óta csak rám várt az a kiló por a szekrény hátuljából. de remélem tévedek.

De történnek jó dolgok is velem itt. Mégpedig az hogy a héten majdnem megcseréltem a jegyemet hogy kb 10 napot otthon is tudjak tölteni. Gondoltam még alszom rá egyet és megkérdezem Istent, mert anélkül jöttem ide, hogy ezt megtettem volna és nem lett volna jó ugyanígy hazamenni. és képzeljétek, válaszolt!!! azt mondta, hogy nekem itt a helyem, az Ő dicsőségére! a 2 Kor 9 második része egy az egyben válasz volt, és bátorítás. Főleg hogy tegnap elmentem templomba, pedig igazából aludni szerettem volna. Mert azt gondoltam, hogy úgysem értek belőle sok mindent, akkor inkább itt maradok, és csendesedem meg meghallgatok egy istentiszteletet Pasarétről. De elmentem és nagyon durván jó volt. abba mentem, ami tavaly a legjobban tetszett, egy "evangelic free church"-be. A lelkész tök érthetően beszélt. Nóéról volt szó, meg a cselekvő hitről. És ez is nagyon kellett nekem a döntésben. Hogy miután Isten megerősített a hitemben, és folyamatosan munkálkodik bennem, most cselekednem kell. Meg volt szó az ítéletről, hogy Isten nagyon komolyan veszi, de ott a bárka. Bárki megépíthette volna, mert Nóé mindenkinek mondta hogy lesz az özönvíz, mégsem építették meg! Szóval még 28 napot leszek itt úgy néz ki, de legalább tudom, hogy a helyemen vagyok, és ez a tudat boldoggá tesz.

Persze nagyon sokat gondolok otthonra és szívesen is lennék otthon, de most itt vagyok, Isten dicsőségére!